Az Egyesült Államok és Irán keretmegállapodást kötött a Hormuzi-szoros újranyitásáról, amelyen a világ kőolaj- és LNG-ellátásának mintegy egyötöde halad át. A hír hatására az olajárak hétfőn öt százalékkal estek, ám a hajókövetési adatok egyelőre nem mutatnak érdemi forgalomnövekedést: tucatnyi tanker várakozik a szoros két oldalán. A nemzetközi hajózási szervezetek és vállalatok óvatosak, mivel a tengeri aknák jelentette veszély, a biztosítási kérdések és a korábbi kudarcba fulladt fegyverszünetek miatt a forgalom újraindítása hetekbe telhet. Szakértők szerint a konfliktus előtti szállítási volumen elérése legkorábban 2027-re várható.

Az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, és pénteken Svájcban tartják a hivatalos aláírási ceremóniát. Donald Trump ezek után bejelentette, hogy elrendelte a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását, és az amerikai haditengerészeti blokád feloldását. Az olaj azonnal árfolyameséssel reagált a hírre, a tőzsdék pedig raliznak, Ázsiában a japán, és a dél-koreai tőzsde közel 5 százalékot ugrott, és Európában, valamint az USA-ban is határozott emelkedés látszik. Bár Donald Trump hónapok óta hangoztatja, hogy közel lehet a megállapodás, ez a mostani előzetes egyezség úgy tűnik, hogy valóban lezárhatja a február vége óta tartó háborút. A konfliktus nyomán megemelkedett olajárakat megszenvedi a gazdaság, főleg az inflációs nyomás növekedésén keresztül, miközben az olyan iparágak, mint a légi közlekedés, jóval magasabb működési költségekkel szembesülnek. Vagyis ha tényleg összejön a megállapodás, az a gazdaság számos pontján fellélegzést okozhat.

A forint 2021 szeptembere óta nem látott szintre erősödött: az euróval szembeni árfolyam pénteken 352 alá került, hétfőn hajnalban pedig már 351-ig kapaszkodott a hazai deviza. A hétfői erősödés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, az amerikai tőzsdék ralija pedig még tovább erősítette a nemzetközi kockázatvállalási kedvet. Donald Trump délután a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom megindulását is bejelentette, ami a geopolitikai kockázati prémiumok újabb csökkenését idézték elő. A jó hírek miatt a forint erősödése a nap közben is folytatódott, az euró jegyzése délután a 350-es szintet is leütötte, míg a dolláré a 301 forintos szintet közelítette meg.

Magyar Péter miniszterelnök hétvégén dokumentumokkal igazolta, hogy az előző kabinet 2024 nyarán egy 500 fős migránstábor kialakítását készítette elő Vitnyéd-Csermajorban, amelyre mintegy egymilliárd forintot költöttek. A hétvégén kiderült: a kormány felülvizsgálja az idei költségvetést, a pedagógusok bérkorrekciójáról társadalmi egyeztetést indított, és új vezetőket nevezett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. Hétfőn délelőtt Magyar Péter közölte, ma megszavazza az Országgyűlés, hogy maximum nyolc évig lehet valaki magyar miniszterelnök.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium rendelettervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a villamos biztonsági felülvizsgálatot végző szolgáltatók új nyilvántartási és bejelentési szabályairól. A szabályozás ugyan nem a lakosságot érinti, de mivel a szolgáltatói oldalt rendezi, fontos hatása lesz a hazai energiabiztonsági piacra. A tervezet meghatározza a képesítési, életkori és továbbképzési feltételeket, a nyilvántartásba vétel díját, valamint a szakmai szabálysértések szankcióit.

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója bejelentette, hogy megkötötték a Nyíregyháza–Mezőzombor vasútvonal rekonstrukciójának következő fontos üteméhez kapcsolódó kivitelezési szerződést. A beruházás keretében több vasúti híd újul meg, köztük a Tokaj és Rakamaz közötti, közel 200 méteres Hosszú-híd is.

Az Országgyűlés elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely nyolc évben maximálja a miniszterelnöki tisztségben eltölthető időt. Az új szabály értelmében a jövőben nem töltheti be a kormányfői pozíciót az, aki korábban összesen már legalább nyolc éven át vezette a kabinetet.

A globális gazdaság eddig ellenállónak bizonyult a közel-keleti háború okozta sokkhatásokkal szemben – jelentette ki Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója. Az IMF-vezető üdvözölte az Egyesült Államok és Irán közötti vasárnapi keretmegállapodást, amely a konfliktus lezárását és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását célozza. Bár a nyersanyagárak, az infláció és a pénzügyi feltételek megérezték a harcok hatásait, Georgieva szerint ezek egyelőre nem utalnak a globális gazdaság lassulására. A Valutaalap júliusban teszi közzé frissített világgazdasági előrejelzését, és a legújabb fejlemények alapján az IMF visszatérhet az optimistább, 3,1 százalékos növekedéssel számoló bázisforgatókönyvhöz.